MOK Alapszabalyzat

Letölthető..

A Magyar Orvosi Kamara Alapszabálya

 

A Magyar Orvosi Kamara a tagságot vállaló orvosok, fogorvosok és a nem orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók szakmai, érdekképviseleti köztestülete.

A Magyar Orvosi Kamara a missziós nyilatkozatában továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvényben foglaltak szellemében, valamint a jelen Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében a következő Alapszabályt alkotja:

 

1. Fejezet

Általános rendelkezések

 

1. A köztestület neve: Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK)

                                   angolul:          Hungarian Medical Chamber;

                                   franciául:        Chambre Médicale de Hongrie;

2. A MOK székhelye: 1068 Budapest, Szondi u. 100.
3. A MOK működési területe: Magyarország
4. A MOK pecsétje: kör alakú, benne köriratban "Magyar Orvosi Kamara", közepén Aesculapius bot, rátekeredett kígyóval.
5. A MOK logója: Aesculapius bot, paragrafus jelet imitáló rátekeredett kígyóval, felette a stilizált Szent Koronával.
6. A MOK Elnöke hivatalos levelezésében jogosult a Magyarország címerét tartalmazó bélyegző használatára is.
7. A kamara jogállása

• Az 1994-ben megalakult MOK köztestület az 1989-ben alapított MOK egyesület jogutóda.
• A MOK az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.), valamint az Alapszabályban, az Alapszabályban nevesített szabályzatokban és az egyéb belső szabályzatokban meghatározottak szerint működik.

 

1. Fejezet

A Kamara célja, feladata és hatásköre

 

1. A MOK célja, hogy:

• ellássa köztestületi feladatait;
• képviselje és védje tagjainak a hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, jogait;
• munkajogi és egyéb rendelkezések által meghatározott eszközök alkalmazásával egyedi ügyekben is elősegítse azok érvényesítését;
• hozzájáruljon tagjai szakmai tevékenységének fejlesztéséhez, valamint a magas szinten képzett, optimális létszámú és szakmai megoszlású orvoskar biztosítása érdekében részt vegyen e tevékenységek normatív szabályozásában és ellenőrzésében;
• a fentieken túl a Kamara cél szerinti alaptevékenységéhez tartoznak a Kamara Tagi szolgáltatás szabályzatában felsorolt szolgáltatások is.

 

2. A MOK feladatait és hatáskörét a mindenkor hatályos kamarai törvény és más hatályos jogszabályok határozzák meg.
3. Feladatait az Alapszabály szerint létrehozott területi szervezetei és országos szervek útján látja el. A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek.
4. MOK céljai és feladatai teljesítésének elősegítésére a tagok szakmai céllal jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai tagozatokat, azon belül csoportokat (továbbiakban együtt: Tagozat vagy Csoport) hozhatnak létre azzal, hogy a szakmai alapon szerveződő területi szervezetek szakterületére tagozat nem alapítható. A Fogorvosok Területi Szervezete és a Diplomások Területi Szervezete a MOK-on belüli érdekképviseletüket Elnökük, elnökségük és küldötteik útján gyakorolják, azzal, hogy a szakmai tagozatok és csoportok, továbbá a szakmai alapon szerveződő területi szervezetek szakmai érdekképviselete és érdekegyeztetése végső soron a MOK feladata.

 

1. Fejezet

Tagsági jogviszony

 

1. A MOK rendes tagjai orvosok, fogorvosok, továbbá nem orvos és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók (a továbbiakban: Diplomások), illetve amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, olyan Diplomások is, akik nem minősülnek egészségügyi dolgozónak.

 

2. A tagsági jogviszony keletkezése

• A MOK rendes tagjai az Ekt. szerint illetékes területi szervezetnél kérhetik felvételüket a MOK-ba.
• A tagsági jogviszony a kérelem alapján – melyet aláírt formában postán, személyesen vagy elektronikus hírközlő eszköz útján vagy elektronikus eljárás keretében ügyfélkapun keresztül kell benyújtani – a területi szervezet elnökségének jóváhagyó határozata alapján, de a kérelemnek a területi szervezethez történő beérkezésének napjával jön létre.

 

 

 

3. Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki

• a tagsági viszonyáról lemondott,
• nem felel meg az Ekt-ban meghatározott tagsági feltételeknek,
• az Ekt. szabályai szerint a szakmai kamarába nem lenne felvehető, valamint
• a tag halálával.
• Amennyiben a tag tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy tagsági jogviszonya a Tagdíjszabályzatban meghatározottak szerint a területi szervezet határozata alapján megszűnik.

 

4. A tagsági jogviszony felfüggesztése, szünetelés

4.1  A területi szervezet írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági jogviszonyát annak, akit a kamarai tagságának alapjául szolgáló foglalkozástól jogerős bírósági határozattal határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára.

4.2  Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését.

4.3  A tag írásbeli kérésére kamarai tagsági jogviszonyát indoklás nélkül szüneteltetheti.

4.4  A szüneteltetés ideje alatt a tagsági jogviszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.

 

5. Kizárás

Ki kell zárni a szakmai kamarából azt, akit jogerősen

5.1  egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

5.2  kamarai tagság alapjául szolgáló foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.

 

6. A tag jogai

• a MOK tagja választókerületében a MOK Országos Küldöttközgyűlésébe és területi küldöttgyűlésébe küldöttet, választókerületi elnököt jelölhet, területi, illetve országos küldötté választása esetén a MOK területi, illetve országos testületeibe, ügyintéző szerveibe tagot, valamint tisztségviselőt jelölhet, valamennyi, választással elnyerhető kamarai tisztségre jelölést elfogadhat, s annak elnyerése érdekében kampányt folytathat;
• választókerületében választókerületi elnököt, a MOK Országos Küldöttközgyűlésébe és területi küldöttgyűlésébe küldötteket választhat, területi, illetve országos küldötté választása esetén a MOK területi, illetve országos testületeibe, ügyintéző szerveibe tagokat, valamint tisztségviselőket választhat, illetve valamennyi, választással elnyerhető kamarai tisztségre — az összeférhetetlenség szabályaira figyelemmel – megválasztható;
• a MOK tevékenységében, rendezvényein részt vehet;
• tájékoztatást kérhet a kamara gazdálkodásáról az illetékes kamarai tisztségviselőtől;
• megismerheti és szándékai szerint igénybe veheti a MOK valamennyi tagi szolgáltatását, többek között:
  1. informálódása érdekében a kamara információs szolgáltatásait;
  2. orvosi szakmája gyakorlásával összefüggő kérdésekben a kamara jogi és szakmai tanácsadó szolgálatait;
• kamarai tagságát – az Alapszabály erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – indokolás nélkül megszüntetheti, szüneteltetheti, illetve kérheti annak helyreállítását;
• tagot érintő vitás ügyeiben közvetítésre kérheti fel a kamarát;
• a kamarát, illetve tagjait érintő közérdekű ügyekben panasszal, bejelentéssel, javaslattal, a kamara területi vagy országos testületeinek vezetőihez fordulhat, amelyre az illetékesnek 30 napon belül érdemi választ kell adnia;
• Tagozat és Csoport létrehozásában közreműködhet, abban tagságot, tisztséget vállalhat;
• a MOK tiszteletbeli tagjának javasolhat természetes személyt;
• a MOK pártoló tagjának javasolhat természetes személyt vagy szervezetet;
• csoportosan meghatalmazhatja a kamarát arra, hogy:
  1. munkájával összefüggő szerződéskötése feltételeinek kialakítását, illetve azok esetleges módosítását illetően tárgyaljon és állapodjon meg az illetékes foglalkoztatóval;
  2. a szakmacsoportját érintő következő tárgyévi finanszírozási szerződés feltételeiről – még a költségvetési törvény elfogadását megelőzően – tárgyaljon és állapodjon meg az illetékes kormányzati szervekkel;
  3. a szakmacsoportját érintően a tárgyévben hatályos finanszírozási szerződés esetleges módosításáról tárgyaljon és állapodjon meg a finanszírozóval, illetve amennyiben a módosítás további költségvetési forrást igényel, az illetékes kormányzati szervekkel, függetlenül attól, hogy a módosításra a finanszírozó, vagy a szakmacsoport tett javaslatot.

 

7. A tag kötelezettségei

• a MOK Alapszabályát, szabályzatait, a MOK szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályokat, valamint a foglalkozás érvényes és hatályos szakmai és etikai szabályait ismerje meg és tartsa be;
• az adataiban történt változásokat — azok bekövetkeztétől számított 15 napon belül — a tag- és a tagdíjnyilvántartást vezető kamarai szervnek/szervezeti egységnek jelentse be, illetve a saját hozzáférését használva vezesse át;
• választott vagy egyéb kamarai funkciója szerinti feladatainak tegyen eleget;
• a mindenkori kamarai tagdíjat — a Tagdíjszabályzatban foglaltak szerint — a MOK tagdíjszámlájára határidőre fizesse be.

 

8. Tagjelöltek

• Kérelemre a MOK képzési hely szerint illetékes területi szervezete, fogorvostan hallgatók esetében a Fogorvosok Területi Szervezete, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevő hallgatók esetében a Diplomások Területi Szervezete tagjelöltként veszi nyilvántartásba – az Ekt. -ben meghatározott tagsági viszony feltételeinek megszerzéséig – az alábbi, magyarországi egyetemeken tanulmányokat folytató, és érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkező természetes személyeket:
  6. 5-6. éves orvostanhallgatók;
  7. 4-5. éves fogorvostanhallgatók;
  8. egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés 3-4. évében résztvevők.
• A tagjelölti jogviszony megszűnik
  1. a rendes tagsági jogviszony keletkezésével;
  2. a hallgatói jogviszony megszűnését követő hónaptól;
  3. a tagjelölt kérelmére;
  4. tagjelölt halálával vagy cselekvőképtelenné válásával;
  5. a tagjelölti státusz megszüntetheti a tagjelölt felvételét jóváhagyó testület, ha a tagjelölt etikai, fegyelmi okokból érdemtelenné válik a tagjelölti státuszra.
• A hallgató passzív féléve esetén (melyet a Tagjelölt köteles az illetékes területi szervezetnek bejelenteni) a tagjelölti státusz is felfüggesztésre kerül.
• Az azonos felsőoktatási intézmény tagjelölt hallgatói Egyetemi Csoportot alakíthatnak a MOK képzési hely szerint illetékes területi szervezete jóváhagyásával.
• A fogorvostan hallgatók a Fogorvosok Területi Szervezete, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevő hallgatók a Diplomások Területi Szervezete jóváhagyásával Egyetemi Szakcsoportot hozhatnak létre.
• A tagjelöltet, valamint az Egyetemi Csoportot és Szakcsoportot az alábbi jogok illetik:
  1. a tagjelöltek igénybe vehetik a MOK által meghirdetett egyes információs szolgáltatásokat és kedvezményeket, így különösen a MOK applikációt, továbbá a MOK együttműködési megállapodása keretében megszerzett - és a tagjelöltekre kedvezményezettként kiterjesztett - szolgáltatói kedvezményeit,
  2. az Egyetemi Csoportok és Szakcsoportok az Országos Elnökségnél rendezvények szervezésére is pályázhatnak.

 

 

9. Pártoló tagok

• A „MOK pártoló tagja” címet szerezhet - bármely kamarai tag javaslatára - az a természetes személy vagy szervezet, aki (amely) a MOK céljait támogatni kívánja.
• A pártoló tag cím odaítéléséről az Országos Elnökség határoz.
• A pártoló tag cím tagsági jogokat nem keletkezet.
• Kamarai szervezet ülésén a pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt, amennyiben meghívást kap az ülésre.

 

 

 

10. Tiszteletbeli tagság
    • A „MOK Tiszteletbeli tagja” címet szerezhet - bármely kamarai tag vagy szervezet javaslatára - az a természetes személy, aki szakmai munkásságával, életútjával kiemelkedő eredményt ért el az orvostudomány területén, vagy kiemelten támogatja a MOK céljait és elősegíti elismertségét hazai vagy nemzetközi szinten.
    • A Tiszteletbeli tag cím odaítéléséről az Országos Elnökség határoz.
    • A tiszteletbeli tag cím tagsági jogokat nem keletkeztet.
    • Kamarai szervezet ülésén kapott a tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt, amennyiben meghívást kap az ülésre.

 

1. Fejezet

A kamara gazdálkodása

 

1. A gazdálkodás alapvető szabályai

• A Magyar Orvosi Kamara önállóan gazdálkodó jogi személyiségű szervezet, amely gazdálkodását a hatályos jogszabályok, az Alapszabály, a hatályos Pénzügyi - Gazdálkodási Szabályzat, valamint a OKGY által meghatározott irányelvek és az egy naptári évre vonatkozólag elfogadott pénzügyi terve alapján végzi.
• A kamara gazdasági tevékenységet végezhet.
• A kamara gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag Alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja.

 

2. A számviteli törvény szerinti beszámoló és a pénzügyi terv
   • A pénzügyi év lezárultát követően a MOK Országos Elnöksége az Országos Hivatalvezető útján elkészítteti a MOK országos szervezete, valamint a MOK összesített számviteli törvény szerinti beszámolóját, amelyet úgy terjeszt az OKGY elé, hogy azt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig az OKGY el tudja fogadni és az Országos Hivatal a hatályos jogszabályoknak megfelelően közzé tudja tenni.
   • A területi szervezetek megküldik a tárgyév január 31-éig a MOK Országos Hivatala részére a teljes kamarai pénzügyi terv összeállításához szükséges — előző évi — pénzügyi adataikat.
   • Legkésőbb tárgyévet követő május 31-ig megküldik továbbá gazdálkodásuk éves számviteli törvény szerinti beszámolóját a TESZ Felügyelőbizottságának és az Országos Felügyelőbizottságnak.
   • A tárgyév első negyedév végéig a MOK Országos Elnöksége az Országos Hivatalvezető útján elkészítteti a tárgyévre vonatkozó pénzügyi tervet, amelyet az Alapszabályban meghatározott véleményezést követően az OKGY elé terjeszt.
   • A pénzügyi tervet úgy kell elkészíteni, hogy a bevételek és a kiadások egyensúlyban legyenek. Az elkészült pénzügyi tervet az elnökség a Pénzügyi- Gazdálkodási Tanácsadó Testület javaslatai alapján a TESZT és az Országos Felügyelőbizottság számára véleményezés céljából továbbítja.
   • A gazdálkodás részletes szabályainak meghatározása a MOK Pénzügyi - Gazdálkodási Szabályzatában történik.

 

3. A tagdíj
   • A tagok által fizetett tagdíj a Magyar Orvosi Kamara osztatlan vagyonát képezi.
   • A tagdíj egy naptári évre eső mértéke az Ekt. szerint nem haladhatja meg a kamarai tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének harminc százalékát.
   • A tagdíj mértékét — az Ekt. adta keretek között — jelen Alapszabályban az Országos Küldöttközgyűlés állapítja meg.
   • A kamarai tagdíj tárgyévi havi mértéke megegyezik a tárgyév január 1. napján érvényes, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) 1. mellékletében rögzített bértábla 6-10 éves gyakorlati idővel rendelkező, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy bruttó havi bérének 0,33%-ával.
   • A havi tagdíj összegét 100,- Ft-ra kell kerekíteni, azaz 1 és 49 között lefelé, 50 és 99 között felfelé.
   • A tagdíjra vonatkozó kedvezmények körét, mértékét, a tagdíj fizetésének módját a Tagdíjszabályzat tartalmazza.
   • A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be átutalással:
     10. havi egyenlő részletekben, a tárgyhó 10. napjáig;
     11. évi két egyenlő részletben, a tárgyév március 31-éig, illetve szeptember 30-áig;
     12. évente egy összegben, a tárgyév március 31. napjáig.
   • A MOK tagdíjbevétele kizárólag a területi szervezetek és az országos szervezet működtetésére, az Ekt-ban, az Alapszabályban, egyéb szabályzatokban, valamint az OKGY által elfogadott pénzügyi tervben, az OKGY és egyéb ügyintéző szervek határozataiban elrendelt feladatokra, továbbá az Országos Elnökség által javasolt célokra és tagi szolgáltatásokra használható fel, míg az ettől eltérő felhasználásról az OKGY dönt.
   • A területi szervezetek és az országos szervezet nem tagdíj eredetű, azaz nem a MOK tagdíjszámlájáról származó egyéb bevételei (vállalkozásból, adományokból, alapítványi és egyéb támogatásokból, pályázat útján elnyert, nemzetközi vagy hazai együttműködésből, kamarai szervezetnek pártoló tagtól fizetett pénzösszegek, a jogosultak által igénybe nem vett tiszteletdíjak stb.) nem képezik a MOK osztatlan közös vagyonát, ezek kamarai céltól eltérő felhasználásáról:
     1. területi szervezet esetében a területi szervezet elnöksége;
     2. az országos szervezet esetében az Országos Elnökség dönt.
   • A területi szervezet elnöksége a területi szervezet küldöttgyűlése előtt, az Országos Elnökség pedig az OKGY előtt köteles beszámolni — legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően — a nem tagdíj eredetű bevételek kamarai céltól eltérő felhasználásáról.
   • A törvényben átruházott, vagy megállapodással átvett közfeladatok ellátásáért fizetett közpénzek kizárólag az adott közfeladat ellátására fordíthatóak, azok felhasználásáról — tekintettel arra, hogy a feladat átvételéről megállapodni a MOK képviseletében annak Országos Elnöksége jogosult, és ugyancsak az Elnökség köteles az átvett összegek felhasználásáról elszámolni — valamennyi ilyen juttatásban részesült kamarai szervezet az Országos Elnökségnek köteles számot adni.

 

4. Az egyes szervezetek gazdálkodása
   • A MOK tagdíjszámlájáról az Országos Hivatal az alábbi kamarai szervezetek részére utalja — azok működéséhez — az OKGY által megállapított mértékű összegeket:
     1. a területi szervezetek (TESZ);
     2. az országos szervezet.
   • A nevesített szervezetek:
     1. a MOK tagdíj számlájáról kiutalt pénzösszeggel – a pénzügyi tervükben meghatározott módon – önállóan gazdálkodnak;
     2. az országos szervezet pénzügyi tervét az OKGY, a területi szervezetek pénzügyi tervét a területi küldöttgyűlések kizárólagos hatáskörükben fogadják el;
     3. a könyvelési feladatokat olyan céggel vagy személlyel végeztetik, amely/aki a szerződésében vállalja, hogy a hatályos számviteli és adójogszabályok betartása mellett a kamara belső, vonatkozó szabályait is figyelembe véve, a könyvelési feladatokat a kettős könyvelés szabályai szerint látja el, rendelkezik továbbá mérlegképes könyvelői vagy könyvvizsgálói végzettséggel és érvényes hatósági regisztrációval, vagy a szerződés teljesítése során alkalmaz ilyen személyt.
   • A nevesített szervezetek az elfogadott és a pénzügyi tervükben meghatározott pénzösszegeket az alábbiakra jogosultak felhasználni:
     1. a rendszeresen ellátandó kamarai feladatok és tagi szolgáltatások fedezete.
     2. a székhelyül szolgáló ingatlan üzemeltetése;
     3. a foglalkoztatottak bérezése, a szerződött felek díjazása;
     4. a működéshez szükséges infrastruktúra fenntartása;
   • Eseti jelleggel az alábbi tételekre jogosultak forrást igényelni:
     1. a működési költségek előre nem látható emelkedése;
     2. az OKGY vagy az Országos Elnökség által jóváhagyott eseti feladat vagy tagi szolgáltatás teljesítése;
     3. a kamarai infrastruktúra fejlesztési pályázatának elnyerése;
   • A kamara tagdíjszámlájára fizetendő be a pártoló tag által felajánlott összeg.

 

1. A Kamara szervezete

 

A Kamara országos szervezete

 

1. A MOK legfőbb döntéshozó szerve az Országos Küldöttközgyűlés (a továbbiakban: OKGY).
2. Országos ügyintéző szervek:

2.1  az Országos Elnökség (továbbiakban: OE)

2.2  Országos Felügyelőbizottság (a továbbiakban: OFB)

3. Állandó bizottságok

3.1  Etikai Kollégium (a továbbiakban: EK)

4. Állandó testületek:

4.1  Területi Szervezetek Tanácsa (a továbbiakban: TESZT)

4.2  Jogi Tanácsadó Testület

4.3  Pénzügyi- Gazdálkodási Tanácsadó Testület

4.4  Infrastrukturális Testület

4.5  Külügyi Testület.

5. Szakmai Tagozatok

5.1  Szakmai Tagozat Csoportjai

 

A Kamara területi szervezete

1. Területi Szervezet Küldöttgyűlése (a továbbiakban: TESZK).
2. Területi ügyintéző szervek:

2.1  Területi Szervezet Elnöksége

2.2  Felügyelőbizottság (a továbbiakban: FB)

3. Területi szervezetek állandó bizottságai, munkacsoportok

 

Ügyviteli szervezet

1. Országos Hivatal (a továbbiakban: OH)
2. Területi Szervezetek ügyviteli szervezete.

 

1. FEJEZET

A Kamara országos szervezetei

 

1. Országos Küldöttközgyűlés
   • A MOK legfőbb szerve az Országos Küldöttközgyűlés (OKGY).
   • A MOK ügyintéző szerveinek tisztségviselőit és nem tisztségviselő tagjait az OKGY küldöttei jelölik és választják meg.
   • Tagjai szavazati joggal azok a küldöttek, akiket a területi szervezetek tagjai jelen Alapszabályban foglaltak alapján jelölnek és választanak meg.
   • Az Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörében
2. megállapítja az OKGY napirendjét;
3. elfogadja a MOK Alapszabályát és Szabályzatait, így:
4. ba) a Kamarai Etikai Szabályzatot;
5. a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatot, ennek elfogadásáig a Tagdíjszabályzatot;
6. bc) a Választási Szabályzatot;
7. bd) a Kommunikációs Szabályzatot, továbbá;
8. be) dönt az OKGY által elfogadandó további szabályzatokmegalkotásáról.
9. megválasztja a MOK Országos Elnökségét, az Országos Felügyelőbizottság és az Etikai Kollégium elnökét és alelnökét, valamint az Országos Felügyelőbizottság tagjait;
10. elfogadja az Országos Felügyelőbizottság beszámolóját éves munkájáról, valamint az ellenőrzései során szerzett tapasztalatairól;
11. megvitatja és elfogadja az Országos Elnökség éves beszámolóját;
12. elfogadja a MOK országos szervezete, valamint a MOK összesített éves számviteli beszámolóját;
13. elfogadja a MOK éves pénzügyi tervét tárgyév március 15-ig és dönt a kamarai tagdíj nem kamarai célú felhasználásáról;
14. dönt a Szakmai Tagozat létrehozásáról;
15. dönt országos célú kamarai alapítvány létrehozásáról;
16. Alapszabályában megállapítja a tagdíj mértékét;
17. elfogadja a MOK Missziós Nyilatkozatát.
18. Az Alapszabályhoz, a Kamarai Etikai Szabályzathoz és a szabályzatokhoz, továbbá a Pénzügyi tervhez bármely küldött kizárólag írásban nyújthat be javaslatot az OKGY ülése előtti 15. munkanapig. Az OKGY-n közvetlenül nem terjeszthető elő módosítási javaslat. Az Alapszabályhoz benyújtott módosítási javaslatokat a TESZT, a Kamarai Etikai Szabályzathoz benyújtott javaslatokat az Etikai Kollégium, a pénzügyi tervhez benyújtott javaslatot az OFB és a TESZT előzetesen véleményezi.
    • Az OKGY az Alapszabály, a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat – ennek elfogadásáig a Tagdíjszabályzat – a Választási Szabályzat, a Kamarai Etikai Szabályzat, valamint a pénzügyi terv elfogadásáról az OFB és a TESZT előzetes véleményének ismeretében dönthet.
    • Üléseit kizárólagos joggal az Országos Elnökség hívja össze.
    • Az OKGY ülésére tanácskozási joggal meghívandók:
19. az Országos Elnökség tagjai;
20. valamennyi országos állandó bizottság elnöke;
21. Szakmai Tagozatok és szakmai alapon szerveződő területi szervezetek 1-1 delegáltja;
22. könyvvizsgáló;
23. az adott napirendhez az Elnök által kijelölt személyek.
    • Ülését a MOK elnöke vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti, indokolt esetben az ülés vezetésére a MOK más tagja is felkérhető.
    • Az Ekt. előírásain túl is összehívandó:
      1. ha a tagság legalább 20 %-a a cél megjelölésével írásban kéri;
      2. az OFB, illetve az illetékes bíróság határozata alapján;
      3. az Országos Elnökség javaslatára, ha az munkája során olyan, a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető vagy az orvoskar érdekeit súlyosan sértő helyzetet észlel, mely a MOK egységes fellépését vagy országos állásfoglalás kiadását teszi szükségessé.
    • Határozatképesség, határozathozatal
24. A határozatképességre az Alapszabály vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
25. Az Országos Küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének egyetértő szavazatával hozza.
26. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.

 

2. Országos Elnökség
   • Tagjai szavazati joggal: elnök, 3 alelnök, főtitkár, 4 titkár.
   • Tagjai tanácskozási joggal:
     1. az Országos Felügyelőbizottság Elnöke;
     2. az állandó bizottságok elnökei;
     3. az Elnökség által létrehozott bizottságok elnökei;
     4. az országos hivatalvezető;
     5. a napirendhez meghívott személyek.
   • Amennyiben az elnök nem fogorvos vagy egészségügyi felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, az elnökség egy-egy alelnöke a Fogorvosok és a Diplomások Területi Szervezete tagjai közül választandó.
   • Szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik, üléseit az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén a levezetésre más elnökségi tagot is felkérhet.
   • Hét napon belül 15 napon belüli időpontra összehívandó, ha azt a cél megjelölésével bármelyik tagja vagy az Országos Felügyelőbizottság kéri.
   • Az Országos Elnökség hatáskörében
     1. közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzést szervez;
     2. elbírálja a tagfelvétellel, tagsági viszony felfüggesztésével, megszüntetésével és szüneteltetésével kapcsolatos elsőfokú határozatok elleni fellebbezéseket; vezeti a tagdíjnyilvántartást, kezeli a tagnyilvántartást;
     3. az Országos Küldöttközgyűlésen elfogadott pénzügyi terv alapján dolgozik és szervezi annak végrehajtását. Az éves pénzügyi terv jóváhagyásáig, az előző évi terv előirányzatainak megfelelően gazdálkodik, annak időarányos részéig kötelezettséget vállalhat. A kiadás fő előirányzatain belül indokolt esetben az illetékes Pénzügyi és Gazdálkodási Tanácsadó Testület véleményének kikérésével átcsoportosíthat, melyről a számviteli törvény szerinti beszámolóban indoklást készít. Az átcsoportosítás részletes szabályairól a MOK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzata rendelkezik;
     4. az Ekt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol:
     5. da) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál;
     6. db) az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási döntések meghozatalánál;
     7. dc) az Ekt vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően a kamarai tagok vonatkozásában véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az országos intézményeknél, az állami, egészségbiztosítási szerveknél, — valamint az illetékes TESZ közreműködésével — az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy felmentése során;
     8. dd) szakértőként véleményezi a külön törvény szerint működési nyilvántartásba vétel nélkül, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló egészségügyi tevékenységre irányuló kérelmeket;
     9. de) szakértőként véleményezi a külföldi bizonyítvány, oklevél Magyarországon történő elismerésére irányuló kérelmet, ha az oklevél a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön törvény alapján feltétel nélkül nem ismerhető el;
     10. df) a fenti hatósági eljárásokban a szakmai kamara az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló külön törvény szerint szakértőként vesz részt;
     11. dg) véleményezési jogot gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és az egészségbiztosítási szerv közötti szerződések általános szerződési feltételei és az egyedi szerződések azonos feltételei tekintetében.
     12. feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába — szükség szerint — bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket;
     13. jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;
     14. a Tagozatokkal vagy országos illetékességgel rendelkező területi szervezettel egyeztetve ajánlásokat adhat az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira, a szabadfoglalkozású jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók által ellátott feladatok díjazására, továbbá a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződések jogszabályokban meghatározottakon túli tartalmára;
     15. irányítja az OKGY határozatainak végrehajtását, a MOK folyamatos működését, ennek keretében szükség szerint dönt más szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben;
     16. az Országos Elnökség feladatai ellátására érdekében az Elnökség valamely tagja vezetésével tanácsadó testületeket hozhat létre, melynek tagjait az elnökség és a TESZT által javasolt személyek közül nevezi ki;
     17. jóváhagyja a területi szervezetek együttműködése tárgyában született megállapodásokat;
     18. az Országos Hivatal közreműködésével összehangolja a kamara szervezeti szintjeinek tevékenységét;
     19. összehívja az Országos Küldöttközgyűlést, ennek keretében:
     20. la) meghatározza az időpontját és helyszínét;
     21. lb) összeállítja a javasolt napirendjét,
     22. lc) előkészíti a napirenden szereplő előterjesztéseket,
     23. ld) elkészítteti és az OKGY elé terjeszti a MOK éves pénzügyi tervét és a MOK országos szervezete, valamint a MOK összesített számviteli törvény szerinti beszámolóját,
     24. le) kidolgozza az esetleg szükséges egyéb pénzügyi előterjesztést,
     25. kiadmányoz, az országos szervezet pénzügyi terve terhére kötelezettséget vállal, igényt érvényesít;
     26. biztosítja a tagság tájékoztatását;
     27. tudomásul veszi az OKGY által jóváhagyott szakmai Tagozatok és Csoportok megalakulását;
     28. felkérésre, kijelölt szerve vagy delegált tagja útján részt vesz:
     29. pa) az egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
     30. pb) a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő, országos illetőségű szakmai testületek és bizottságok munkájában;
     31. pc) ellátja az állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől átvett feladatokat, illetve a területi szervezetek bevonásával megszervezi azok ellátását;
     32. pd) előkészíti és összehívja a TESZT üléseit, javaslatot tesz annak napirendjére;
     33. pe) elbírálja a kamarai szervezetek által az Alapszabály szerint pályázható fejlesztési összegek mértékét, a területi szervezetektől beérkező pályázatokat az Infrastrukturális Testület véleménye alapján;

ppf)   pénzügyi döntéseit az elfogadott pénzügyi terv, valamint a tagdíjszámlán aktuálisan szereplő összegre, azaz a MOK vagyoni helyzetére figyelemmel hozza; szükség szerint a Pénzügyi és Gazdálkodási Tanácsadó Testület véleményének figyelembevételével.

1. Az illetékes kinevezett tanácsadó testülete bevonásával:
2. qa) elkészíti és elfogadja az OKGY kizárólagos hatáskörébe nem tartozó vagy a jogszabály szerint kötelező országos szabályzatokat;
3. qb) elkészíti majd a jelen alapszabályban előírt véleményezést követően előterjeszti az Alapszabály, valamint az OKGY kizárólagos hatáskörébe tartozó Szabályzatok tervezeteit és módosításait;
4. qc) kizárólagosan gyakorolja a MOK-ot megillető alapítói jogokat a kamara országos alapítványa fölött és ugyancsak kizárólagosan gyakorolja a MOK tulajdonában álló, az országos szervezet által létrehozott gazdasági társaságokban valamennyi tulajdonosi jogot. Rendelkezési jogot gyakorol az Országos Hivatalhoz bármely jogcímen befolyó, az Országos Hivatalt illető pénzeszközök tekintetében és — az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában — dönt ezek felhasználásáról;
5. qd) dönt a MOK gazdasági-vállalkozási és kiadói tevékenységéről;
6. qe) minden olyan kamarai feladat és hatáskör ellátását irányítja, amelyet jogszabály, szabályzat vagy az Alapszabály külön nem utal más kamarai szerv feladat-, vagy hatáskörébe;
7. qf) évente beszámol munkájáról az OKGY-nak;
8. qg) kapcsolatot tart az országos hatáskörű állami- és közigazgatási szervekkel és szervezetekkel.

• Az Országos Elnökség tagjai közötti munkamegosztás:
  1. az Elnök feladata különösen:

1. vezeti az OKGY, a TESZT és az Országos Elnökség üléseit, a TESZT ülésein az elnökséget – szavazategyenlőség esetén – szavazati joggal képviseli;
2. ab) dönt és intézkedik az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben;
3. ac) képviseli a MOK-ot;
4. ad) munkáltatói jogkört gyakorol az országos hivatalvezető felett;
5. ae) javaslatot tesz az egészségügyért felelős miniszter által adományozható díjak és elismerések odaítélésre;
6. af) az Elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök bármelyike az elnök által írt írásos meghatalmazással, rendkívüli esetben ennek hiányában is teljes jogkörrel helyettesíti; amennyiben valamennyi alelnök akadályoztatva van, az elnök helyettesítésének jogát a főtitkár gyakorolja, a főtitkár akadályoztatása esetén az a titkár helyettesíti az elnököt, akit a titkárok maguk közül erre kijelölnek;
7. ag) hatóságok és bíróságok előtt képviseli az OKGY-t;
8. ah) javaslatot tesz további tanácsadó testület vagy ad hoc bizottság létrehozására, vezetője és tagjai kiválasztására az Elnökség felé, meghatározza az ezen szervek elé terjesztendő anyagok körét, véleményüket illetékes kamarai tisztségviselő vagy szerv döntéseihez bekéri.
   1. A főtitkár feladata különösen:
   2. ba) nyilvántartja az OKGY, a TESZT, valamint az Elnökség és az állandó bizottságok határozatait;
9. gondoskodik a végrehajtásukhoz szükséges operatív teendők ellátásáról;
10. bc) előkészíti a tanácsadó testületek üléseire szánt anyagot, gondoskodik a testületi javaslatok elnökség elé terjesztésről;
11. bd) ellátja az elnökség ügyrendjében meghatározott feladatait.
    1. Az Elnökség és az általa létrehozott tanácsadó testületek munkamegosztásának és működésének további részletes szabályait az elnökség saját ügyrendjében határozza meg.

 

3. Országos Felügyelőbizottság
   • Elnökével együtt 9 tagból áll.
   • Feladatai:
     1. döntése alapján, szükség szerint ellenőrzi a kamara valamennyi szervezetének a szervezet törvényes működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülését, melynek érdekében betekinthet valamennyi iratanyagba, tájékoztatást kérhet a szervezet tisztségviselőitől, képviseltetheti magát valamennyi szervezet valamennyi testületének ülésén;
     2. koordinálja a területi felügyelőbizottságok tevékenységét.
     3. a vizsgálatába bevontak kötelesek az ellenőrzés során együttműködni;
     4. amennyiben vizsgálatai során jogszabály-, Alapszabály vagy egyéb belső szabályzat ellenes működést észlel, köteles felszólítani a szabályellenesen eljárót a szabályellenes működése haladéktalan beszüntetésére, egyben köteles a szabályellenesen eljáró felettesét (a vizsgálati jegyzőkönyv csatolásával) értesíteni a történtekről és kérni intézkedését, indokolt esetben közvetlenül fordulhat a kamara felügyeleti szervéhez;
     5. saját ügyrendje alapján dolgozik, szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik;
     6. az ellenőrzései során szerzett tapasztalatairól és munkájáról évente beszámol az OKGY-nek.

 

4. Országos Hivatal
   • Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítására, illetve összehangolására, továbbá az országos igazgatási, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendők szakszerű ellátására országos ügyviteli feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: Országos Hivatal) működik.
   • Országos Hivatalvezető
     1. Az Országos Hivatal vezetését az Országos Elnökséggel munkaviszonyban álló hivatalvezető látja el. A hivatalvezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az Országos Elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
     2. A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga alóli – teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján – mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg;
     3. A hivatalvezető az Ekt.-ban meghatározott feladatai mellett:
     4. ca) koordinálja a területi ügyviteli szervezetek, illetve a területi ügyviteli vezetők szakmai munkáját;
     5. cb) biztosítja az országos szervek, ill. tisztségviselők feladatai ellátásának feltételeit;
     6. cc) a MOK elnökség számára előzetesen összeállítja a MOK országos szervezete, valamint a MOK összesített éves beszámolóját;
     7. cd) ellátja az országos kamarai szabályzatokban meghatározott, valamint a MOK elnöke által rábízott egyéb feladatokat;
     8. ce) tanácskozási joggal részt vesz a MOK Országos Elnökségének ülésén.;
     9. cf) az Országos Hivatal képviseletében — a hivatal gazdálkodásának irányítása keretében — kötelezettségeket vállal, jogokat szerez az éves pénzügyi tervében meghatározott keretek között.

 

5. Állandó bizottság
   • Etikai Kollégium
6. Elnökét és alelnökét az OKGY küldöttei, míg tagjait – területi szervezetenként egy főt – a területi küldöttgyűlés küldöttei jelölik és választják meg.
7. Országos, nem ügyintéző (döntéselőkészítő, javaslattevő és döntéstámogató) szerv.
8. Az Ekt. eltérő rendelkezéséig a kamara tagságát érintő etikai, fegyelmi kérdésekben szakmai véleményező konzultatív hatáskört gyakorol. Eljárásrendjét külön szabálykönyvben rögzíti.
9. Felel a Kamarai Etikai Szabályzat kidolgozásáért és módosításáért.

 

6. Állandó testületek
   • A Területi Szervezetek Tanácsa (TESZT)
     1. A TESZT a területi szervezetek által létrehozott tanácsadó, döntés-előkészítő testület, amelynek szavazati jogú tagja minden területi szervezet elnöke az adott területi szervezet létszámával arányos mértékű szavazati joggal az alábbiak szerint:

 

Minden TESZ 1001 fő alatti taglétszámmal                         1-1 szavazat

Minden TESZ 1001 - 2000 fő közötti taglétszámmal          2 szavazat

Minden 2001 fő feletti taglétszámú, és a három orvosképzést

folytató egyetem székhelyén működő TESZ                        3-3 szavazat

Diplomások Területi Szervezete                                           2 szavazat

Fogorvosok Területi Szervezete                                           4 szavazat

Budapesti Területi Szervezet                                                8 szavazat

 

1. A TESZT további tagja tanácskozási joggal a MOK Elnöke vagy akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt tisztségviselő. A TESZT ülésein tanácskozási joggal vesznek részt továbbá az Országos Elnökség tagjai, az OFB elnöke vagy akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt tisztségviselő, a területi szervezetek további egy-egy tisztségviselője, illetve az egyes napirendi pontokhoz eseti jelleggel felkért szakértő, valamint az országos hivatalvezető és helyettese.
2. A TESZT a Magyar Orvosi Kamarát érintő ügyekben a MOK Országos Elnökség számára javaslatokat tesz, továbbá véleményt nyilvánít különösen az alábbi ügyekben:
3. ca) a MOK Alapszabálya, küldöttközgyűlési hatáskörbe tartozó országos szabályzatai, ezek módosítása, tervezetei;
4. cb) a MOK pénzügyi terve előterjesztésével kapcsolatban;
5. cc) az orvosi kamarát érintő ügyekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat;
6. cd) véleményt nyilvánít a tagok jelentős részét érintő, a MOK hatáskörébe tartozó kérdésekben és országos jelentőségű ügyekben.
7. A TESZT véleményét az OKGY előterjesztés részeként a küldöttekkel ismertetni kell.
8. Szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
9. Üléseit az Országos Elnökség készíti elő, hívja össze és a MOK Elnöke vezeti, aki akadályoztatása esetén maga dönt a helyettesítéséről.
10. Ülését az alábbi rendkívüli esetekben is – 7 napos határidővel – össze kell hívni:
11. ga) ha legalább 5 területi szervezet a cél megjelölésével azt írásban kéri;
12. fg) az Országos Felügyelőbizottság határozatban indítványozza.
13. Vélemény kialakítására akkor képes, ha az ülésein a tagok több mint fele jelen van.
14. Működésével és tevékenységével összefüggésben a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt szabályok alapján jár el.

 

• Jogi Tanácsadó Testület
  1. Az Országos Elnökség kijelölt tagja vezeti, aki lehetőség szerint jogi, vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
  2. Tagjait az Országos Elnökség és a TESZT által javasolt személyek közül az Országos Elnökség nevezi ki úgy, hogy a tagok száma legalább 3, legfeljebb 9 lehet azzal, hogy legalább a bizottság egy tagjának jogi egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie.
  3. Feladata különösen:
  4. ca) az Alapszabály és a belső szabályozók kidolgozása és módosításának előkészítése, véleményezése;
  5. cb) szakmai tárgyú jogszabályok véleményezése.

 

• Pénzügyi- Gazdálkodási Tanácsadó Testület
  1. Az Országos Elnökség kijelölt tagja vezeti, aki lehetőség szerint pénzügyi számviteli vagy ennek megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
  2. Tagjait az Elnökség és a TESZT által javasolt személyek közül az Országos Elnökség nevezi ki úgy, hogy a tagok száma legalább 3, legfeljebb 9 lehet.
  3. Feladata különösen:
  4. ca) a MOK pénzügyi tervének előzetes véleményezése;
  5. cb) a pótigények elbírálásában részvétel;
  6. cc) javaslat a MOK gazdálkodásának racionalizálására;
  7. cd) javaslatot tesz a vagyonkezelés optimalizálásra;
  8. ce) a Pénzügyi-Gazdálkodási Terv kidolgozása, javaslat annak módosítására.

 

• Infrastrukturális Testület
  1. Az Országos Elnökség kijelölt tagja vezeti.
  2. Tagjait az Elnökség és a TESZT által javasolt személyek közül az Országos Elnökség nevezi ki úgy, hogy a tagok száma legalább 2, legfeljebb 5 lehet.
  3. Feladata különösen a területi szervezetek infrastrukturális pályázatainak értékelése, javaslattétel.

 

• Külügyi Testület
  1. Az Országos Elnökség kijelölt tagja vezeti.
  2. Tagjait az Elnökség és a TESZT által javasolt személyek közül az Országos Elnökség nevezi ki úgy, hogy a tagok száma legalább 2, legfeljebb 5 lehet.
  3. Feladata különösen
  4. ca) a nemzetközi kapcsolattartásban részvétel;
  5. cb) a nemzetközi szervezetek feladatainak támogatása;
  6. cc) az Országos Elnökség felkérésére nemzetközi rendezvényeken részvétel.

 

7. Eseti bizottságok
   1. Az Országos Elnökség egy meghatározott feladat ellátására eseti (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
   2. A létrehozáskor meg kell határozni:
   3. ba) az eseti bizottság feladatát,
   4. bd) munkarendjét,
   5. bc) a bizottság megszűnésének határidejét és
   6. bd) ki kell jelölni a tagjait és vezetőjét.

 

8. Tagozatok
   • A MOK tagjai — az egészségügyi ellátórendszeren belül elkülöníthető szakmai csoportok szerint, speciális szakmai érdekeik, valamint a közérdek érvényesülése érdekében – az OKGY döntése alapján tagozatokat hozhatnak létre.
   • Tagozat alapítására legalább 10 kamarai tag egyetértő döntése szükséges azzal, hogy a tag csak egy tagozatnak lehet tagja.
   • A Tagozat megalakulása iránti indokolt indítványt az Országos Elnökségnél kell bejelenteni, egyúttal benyújtva a tagozat Szervezeti és Működési Szabályzata tervezetét. Az indítványt és a Szervezeti és Működési Szabályzatot az Elnökség jóváhagyás céljából az OKGY elé terjeszti.
   • A Tagozat javaslatait az illetékes kamarai szervezet döntéseinél figyelembe veszi.
   • Tagjaik érdekeit érintő ügyekben kezdeményezhetik a kamara illetékes testületeinek döntését és fellépését.
   • Az Országos Elnökség ülésén az Elnök meghívása alapján a napirenddel érintett tagozat képviselője tanácskozási joggal vehet részt, az OKGY ülésén a tagozatok 1-1 delegáltja tanácskozási joggal vehet részt.
   • A Tagozat, valamint a szakmai alapon szerveződő két területi szervezet szakmai álláspontját a kamara elnöke vagy a MOK képviseletére általa felkért személy köteles figyelembe venni.

 

1. FEJEZET

A Kamara területi szervezete

 

1. A MOK a jelen Alapszabállyal az orvos tagjai számára minden vármegyében, valamint a fővárosban egy-egy területi szervezetet, fogorvos és nem orvosi diplomával rendelkező tagjai számára egy-egy területi szervezetet hoz létre.
2. A területi szervezet jogi személy, képviseletét önállóan a küldöttgyűlés által választott elnök látja el.
3. A területi szervezet illetékessége arra a vármegyére terjed ki, amelyben a területi szervezet létrejött. A Fogorvosok Területi Szervezetének és a Diplomások Területi Szervezetének illetékessége az ország egész területére kiterjed.
4. A MOK területi szervezeteinek felsorolását, elnevezését, székhelyét, adószámát, képviselőjének nevét, a képviseleti jog keletkezésének időpontját, továbbá működési területük megjelölését az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.
5. Az 1. sz. mellékletet érintő változásokat – székhely, adószám, képviselő neve, a képviseleti jog keletkezésének időpontja – a területi szervezet írásbeli bejelentése alapján az Országos Elnök vezeti az 1. sz. mellékleten, mely változásbejegyzés nem igényel országos küldöttközgyűlési határozatot.

 

6. A választókerületek

• A MOK területi szervezete a kamarai választások lebonyolítására választókerületeket hozhat létre. A választókerületeket a TESZ küldöttgyűlése a TESZ elnöksége előterjesztése alapján alakítja ki.
• A választókerületi feladatok ellátására a választókerületi tagok maguk közül választókerületi elnököt választanak.
• A választókerületi elnök:
  1. szavazati joggal a TESZ elnökségének tagja;
  2. közreműködik a választókerületi választások szervezésében;
  3. kapcsolatot tart a választókerülete tagjaival és küldötteivel;
  4. tevékenyen részt vesz a TESZ elnökségi határozatainak végrehajtásában;
  5. feladatai ellátásához igénybe veheti a TESZ ügyviteli szervezetét;
  6. helyi érdekeltségű rendezvényeken szervezi és ajánlja a MOK tagi szolgáltatásait, felméri, hogy választókerületében tagjainak milyen tagi szolgáltatásra van igénye;
  7. a választókerületébe tartozó tagok igényeit, problémáit, javaslatait véleményével ellátva a TESZ elnökségéhez továbbítja;
  8. ellátja a MOK TESZ elnöksége által rábízott kamarai feladatokat.

 

7. A területi szervezetek feladatai

• illetékességi területén — elnöke útján — képviseli a MOK-ot;
• az Általános Közigazgatási Rendtartás szabályai szerint lefolytatja a kamarai hatósági ügyekben az eljárásokat és kiadmányozza a döntést;
• tagjai vonatkozásában vezeti az országosan egységes tag- és tagdíjnyilvántartást;
  1. kialakítja választókerületeit;
  2. meghatározza, hogy a választókerületek milyen módon vegyenek részt a területi szervezet munkájában;
  3. biztosítja választókerületeinek működési feltételeit, egyben választókerületi elnökei útján szervez minden választókerületben bonyolódó választást és egyéb kamarai tevékenységet;
  4. az érintett tagok felkérésére egyeztet orvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő kérdésekben;
  5. véleményezi az illetékességi területén végzett egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, illetve helyi önkormányzati döntéseket, továbbá véleményezési jogot gyakorol — az országos intézményeket kivéve — szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy - vezetői munkakör esetén - felmentése során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében;
  6. részt vesz az illetékességi területén működő, feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő, szakmai testületek, bizottságok munkájában;
  7. illetékességi területén továbbképzéseket szervez, s a más szervezésében zajló továbbképzések minőségét ellenőrzi;
  8. ellátja azon teendőit, amelyeket megállapodás alapján, a területén illetékes önkormányzatok, egészségbiztosítási szervek, illetve az országos szervezet időközben átadtak a számára;
  9. feladatkörében együttműködik az illetékességi területén működő társadalmi szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel;
  10. feladatkörében együttműködik és kapcsolatot tart az illetékességi területén lévő nem országos hatáskörrel rendelkező állami-, közigazgatási szervekkel, szervezetekkel,
  11. a területi szervezetek – beleértve a szakmai alapon szerveződő területi szervezeteket is – az országos hatáskörrel rendelkező állami-, közigazgatási szervekkel, szervezetekkel az OE egyetértésével egyeztetnek;
  12. a kamara más területi szervezeteivel, más területi szervezetekre, illetve az egész országra kiterjedő együttes lépések megtétele előtt az érintett területi szervezetekkel és az Országos Elnökséggel egyeztet;
  13. az Országos Elnökség részére véleményt ad:
  14. ma) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály tervezetekről;
  15. mb) képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjét érintő elképzelésekről;
  16. felkérésre szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
  17. az Ekt. vonatkozó rendelkezései alapján továbbképzésre kötelezi tagját;
  18. véleményt ad a helyi önkormányzatok területi ellátási kötelezettségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló külön törvény szerinti, egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében;
  19. az illetékességi területén lévő kórházak felügyelő tanácsainak üléseire — tanácskozási joggal — 1 főt delegál;
  20. az illetékességi területén lévő gyógyintézetek szakmai vezető testületeibe tagként — az adott gyógyintézetben dolgozó kamarai tagok közül — 1-1 főt delegál;
  21. ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, Alapszabály, országos szabályzat, az OKGY vagy a kamara országos ügyintéző szerve a részére meghatároz;
  22. elősegíti a helyi kamarai Csoportok vagy az országos Tagozatok helyi szervezeteinek tevékenységét;
  23. az egészségügy jogi környezetébe tartozó ügyekben — tagi szolgáltatásként — jogi szakértő foglalkoztatásával vagy egyéb módon történő bevonásával segíti a tagokat az orvosi tevékenységükkel összefüggő jogi kérdésekben;
  24. a tagságnak folyamatosan tájékoztatót ad honlapja útján;
  25. az elnökség tagjainak hivatali telefon és e-mail elérhetőségét a tagság részére honlapján elérhetővé teszi;
  26. amennyiben az Ekt. -ban meghatározott véleményezési joga bármilyen módon sérelmet szenved, arról haladéktalanul értesíti a MOK főtitkárát.
• A területi szervezet testületei:
  1. küldöttgyűlés;
  2. elnökség;
  3. felügyelőbizottság;
  4. a küldöttgyűlés által létrehozott ad hoc bizottságok.

 

8. Területi szervezet küldöttgyűlése (TESZK)

• A területi szervezet képviseleti szerve, melynek küldötteit a területi szervezet választókerületeiben választják meg.
• A küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek: a TESZ elnöksége, bizottságainak elnökei, továbbá a területen reprezentált valamennyi kamarai Tagozat, Csoport és a kamara tagjait tömörítő érdekképviseleti szerv 1-1 delegáltja;
• a TESZK hatáskörében:
  1. az Ekt. és az Alapszabály keretei között meghatározza a Területi Szervezet testületeinek a létszámát;
  2. megválasztja a területi szervezet elnökét, alelnökeit, titkárait; felügyelő bizottsága elnökét és tagjait, az Etikai Kollégium egy tagját;
  3. dönt a hatályos jogszabályok és az Alapszabályban foglaltak figyelembevételével a területi szervezet belső szervezetéről, a feladat és hatáskörök megosztásáról, egyéb bizottságainak megalakításáról, gazdasági-vállalkozási tevékenységéről; és ennek megfelelően – szükség szerint – jóváhagyja saját Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve annak módosító rendelkezéseit;
  4. megvitatja és elfogadja a területi szervezet éves működéséről szóló elnökségi beszámolót, a területi szervezet éves pénzügyi tervét és a költségvetési év számviteli törvény szerinti beszámolóját;
  5. illetékességi területén választókerületeket alakíthat ki.
  6. a választókerület elnökét a választókerülethez tartozó tagok jelölik és választják maguk közül;
  7. jóváhagyja a területi szervezet elnökségének ügyrendjét.
• A küldöttgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
• A küldöttgyűlést a TESZ elnöksége határozata alapján az elnök hívja össze.
• Az ülés vezetése az elnök feladata; akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott alelnök vezeti az ülést; rendkívüli esetben a küldöttgyűlés által kijelölt kamarai tag is vezetheti az ülést.
• Össze kell hívni továbbá a küldöttgyűlést:

1. ha a tagság legalább 20%-a a cél megjelölésével írásban kéri;
2. az országos, vagy a területi felügyelőbizottság, az illetékes bíróság, illetve a területi szervezet elnökségének határozatára.

 

9. A területi szervezet elnöksége

9.1    Tagjai:

1. a) szavazati joggal: az elnök, a két alelnök, a két titkár és a területi szervezet választókerületeinek elnökei;
2. b) tanácskozási joggal: a területi Felügyelőbizottság elnöke, a területi szervezet ügyviteli vezetője és meghívhatók olyan személyek, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.

9.2    A területi szervezet elnökségének jogai és kötelezettségei:

1. megalkotja saját ügyrendjét, előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a területi szervezet szervezeti és működési szabályzatát, az azt módosító rendelkezéseket, valamint megalkotja és elfogadja a területi szervezet szakszerű és jogszerű működéséhez szükséges belső szabályzatokat;
2. az elnök mellett (akit akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesít) ülésenként tanácskozási joggal szakértőként még 1 tagot delegálhat a TESZT-be;
3. szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik;
4. ellátja a TESZ számára az Ekt., egyéb jogszabályok, az Alapszabály, valamint az arra illetékes testületek által meghatározott feladatokat;
5. felkérésre – delegált tagja útján – részt vesz az illetékes foglalkoztató által pályázattal betöltendő egészségügyi szolgálati jogviszony pályáztatásának előkészítésére és a pályázatok elbírálására összehívott bizottságban.

 

10. A területi szervezet felügyelő bizottsága

10.1  Az elnökkel együtt a területi küldöttgyűlés által meghatározott páratlan számú, de legalább három tagból álló testület.

10.2  Feladatai:

1. a) ellenőrzi a területi szervezet törvényes működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülését, melynek érdekében betekinthet a TESZ iratanyagaiba, tájékoztatást kérhet a TESZ tisztségviselőktől, képviseltetheti magát a TESZ valamennyi testületének ülésén;
2. b) a vizsgálatába bevont szerv tagjai, tisztségviselői kötelesek az ellenőrzés során a bizottsággal együttműködni;
3. c) amennyiben vizsgálatai során jogszabályba, az Alapszabályba vagy a MOK más, belső szabályzatába ütköző működést észlel, felszólítja a szabályellenesen eljáró szervet vagy személyt a szabályellenes működés haladéktalan beszüntetésére, egyben a szabályellenesen eljáró felettesét (a vizsgálati jegyzőkönyv csatolásával) értesíti a történtekről és kéri intézkedését, indokolt esetben írásban értesíti az OFB-t és/vagy az Országos Elnökséget;
4. d) saját ügyrendje alapján dolgozik, szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik, tevékenységéről beszámol a területi szervezet küldöttgyűlésén, egyben megküldi a beszámolót az Országos Felügyelőbizottságnak is.

10.3  Üléseire meghívót küld az Országos Felügyelőbizottságnak.

 

11. A területi szervezet ügyviteli szervezete

11.1  A területi szervezet igazgatási, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendőit látja el, egyben biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a területi szervezet ügyintéző szerveinek, illetve tisztségviselőinek feladatellátását lehetővé teszik;

11.2  Alkalmazása vagy megbízása esetén az ügyviteli vezetőnek legalább 5 év igazgatási gyakorlattal vagy legalább  közigazgatási alapvizsgával kell rendelkeznie. Az ügyviteli vezető megbízási szerződéssel vagy munkaviszony keretében foglalkoztatható. A megbízási jogviszony alapján foglalkoztatott ügyviteli vezető megbízási szerződésének megkötésére a TESZ elnöke jogosult, a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyviteli vezető munkáltatója a TESZ elnöke.

 

1. FEJEZET

A Kamara választási szabályai

 

1. Területi és országos küldött, választókerületi elnök jelölés általános szabályai

• A területi és országos küldötteket, a tisztségviselőket, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjait 4 éves időtartamra titkosan választják a kamara tagjai közül.
• A területi, az országos küldöttek, a tisztségviselők, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjainak megbízatása a megszűnést eredményező esemény (érintett halála, lemondása, visszahívása, kamarai tagságának megszűnése, az összeférhetetlenség kimondása, megbízás lejárta) bekövetkeztével szűnik meg.
• A választások során az új küldöttek, tisztségviselők, ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak mandátuma megválasztásuk napjától hatályos és a megszűnést eredményező esemény napján szűnik meg.
• A négyéves ciklus közbeni időközi választáson megválasztott tisztségviselő és nem tisztségviselő tag mandátuma a négyéves választási ciklus lejártáig érvényes.
• Minden kamarai tag a területi szervezete által meghatározott választókerületben gyakorolhatja a választásokhoz fűződő alapjogait, azaz jelölheti és megválasztja a területi küldöttgyűlés és az OKGY küldötteit, valamint a választókerület elnökét - a választókerületébe tartozó tagok közül- az alábbiak szerint:

1. választókerületeként 1 főt jelölhet a választókerületi elnöknek;
2. minden megkezdett 100 tagonként 1-1 főt jelölhet írásban a MOK Országos Küldöttközgyűlésbe küldöttként és
3. minden megkezdett 50 tagonként 1-1 főt jelölhet írásban a területi szervezet Küldöttgyűlésébe küldöttként.
4. Az országos küldöttek száma nem haladhatja meg a területi szervezet össztaglétszámának 1/100 részét a 100-ra kerekítés szabályait alkalmazva.
5. A területi küldöttek száma nem haladhatja meg a területi szervezet létszámának 1/50 részét a 10-re kerekítés szabályait alkalmazva.
   • Azon területi szervezet, ahol választókerületek jelen alapszabály szerinti kialakítására nem került sor – létszámától függetlenül – egy választókerületnek tekintendő.
   • A kamarai tag a kamara minden szintjére vonatkozóan megjelölheti írásban (elfogadó nyilatkozat) azokat a testületi tisztségeket (vagy tagságot a testületekben), amelyeket megválasztása esetén vállalna.
   • A jelölés és a jelölés elfogadása írásban történhet a területi szervezet által előzetesen kiküldött jelölőív és elfogadó nyilatkozat kitöltésével és aláírásával.
   • A választókerületekben zajló küldöttjelölés, a választás előkészítése, szervezése, a jelöltek listájának összeállítása és lezárása a területi szervezet elnökségének a feladata az alábbiak szerint:

1. minden tag számára biztosítani kell, hogy élhessen a jelölt állításra, valamint a jelöltség vállalására vonatkozó jogával;
2. a jelöltek listájára azok a tagok vehetők fel — egyéb kizáró ok hiányában —, akik az adott tisztség vonatkozásában írásos jelöléssel és elfogadó nyilatkozattal rendelkeznek;
3. a jelöltek listáját a választás előtt 1 héttel le kell zárni és a területi szervezet honlapján, annak hiányában a MOK honlapján közzé kell tenni.

 

2. Területi, országos küldött és választókerületi elnök választás általános szabályai

2.1    A választókerületi elnök, területi és országos küldött választás a választásra jogosult tagok egyidejű személyes jelenlétét nem egyidejűleg igénylő választási időszakban vagy távválasztás útján történhet. A választás érvényességére  az Ekt. rendelkezései irányadóak.

 

3. A választási forma meghatározása

3.1    A választás formájáról választókerületenként az illetékes területi szervezet elnöksége határozatban dönt a választókerületi elnökök véleményének figyelembevételével.

3.2    A kamara területi szervezete választókerületenként más-más választási forma alkalmazásáról dönthet azzal, hogy egy választókerületben csak egyféle választási forma alkalmazható.

3.3    A választási időszak formájában történő választásokra vonatkozó szabályok:

1. a területi szervezet elnöksége 8-30 nap közötti időtartamot határoz meg az Ekt. szempontjai érvényesítésével;
2. a választás lebonyolítására, az eredmény megállapítására a választókerület nagyságának megfelelő három vagy öt tagú bizottságot hoz létre a területi szervezet elnöksége, a bizottság tagjai kizárólagosan az illetékes választókerület tagjai lehetnek;
3. a választás megkezdése előtt a bizottság, a bizottsági tagok aláírásával és a TESZ pecsétjével ellátott, a választókerület nagyságának megfelelő számú zárt urnát készít, melybe a szavazatok gyűjthetőek;
4. a zárt urna/urnák a választási időszak leteltével nyitható/ak ki, a választási bizottság tagjai többségének jelenlétében;
5. a választás eredményét a bizottság állapítja meg, a választásról szóló jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik; a bizottság az elkészült, hitelesített jegyzőkönyvet a területi szervezet elnökségének juttatja el. A választási jegyzőkönyveket a területi szervezet irattárában kell 4 évig megőrizni. A szavazólapokat a területi szervezet választókerületeiben zártan kell őrizni, majd a lezajlott legutolsó választási időszakot követő 30 napot követően meg kell semmisíteni. A szavazólapok megsemmisítéséről a területi szervezet elnöksége jegyzőkönyvet készít;
6. a választások eredményéről 30 nappal a területi szervezetben lezajlott területi, országos küldött és választókerületi elnök választást követően felülvizsgálat nem kezdeményezhető.

 

4. A távválasztás formájában történő választás szabályai

4.1    A területi elnökség határozatban hirdeti ki, hogy mekkora időszak áll rendelkezésre a szavazat leadására; a távválasztásra 8 - 30 nap közötti időszak határozható meg.

4.2    A választás kizárólag a MOK által biztosított, közjegyző által ellenőrzött választási felületen történhet, mely felületnek:

1. biztonságos kapcsolati formában kell működnie;
2. a választani akaró tagot egyértelműen kell azonosítania;
3. a szavazat leadását és azt a tényt, hogy a rendszer a szavazatot rögzítette, a kamara nyilvántartásában megadott e-mail címén vissza kell igazolnia;
4. az elektronikus rendszernek ki kell zárnia az ismételt szavazás lehetőségét.

4.3    A választás ellenőrzése, az eredmény megállapítása kizárólagosan elektronikus formában történik. A választás folyamatának követése és az eredménynek jegyzőkönyvben rögzítése céljából a területi szervezet elnöksége három vagy öt tagú választási bizottságot hoz létre;

4.4    A választási felület jogszabályoknak és a kamarai választási szabályoknak történő megfelelését, a választási felület részletes leírását és a választás eredményét közjegyző hitelesíti;

4.5    A távválasztás eredményét az elektronikus szavazási felületen legalább négy évre visszamenőlegesen hozzáférhetővé kell tenni;

4.6    A területi kamara a megfelelő elektronikus hozzáféréssel (e-mail címmel) nem rendelkező vagy személyesen szavazni kívánó tagok számára köteles biztosítani szavazásra alkalmas           elektronikus felületet irodájában vagy az elnökség által meghatározott helyszíne/ke/n, megfelelő időszakot is biztosítva arra, hogy a tagok szavazati jogukkal élhessenek. Erről a lehetőségről a tagokat a jelöltállításra felhívó hagyományos postai levélben is értesíteni kell.

 

5. A választás eredményessége szabályai

5.1    Megválasztott küldötteknek azokat kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták.

5.2    Választókerületi elnöknek azt kell tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta.

5.3    Szavazategyenlőség esetén a bizottság sorsolással dönt a mandátumról.

5.4    A választás végleges eredményét a választókerületi bizottságok jegyzőkönyvei alapján a területi szervezet elnöksége állapítja meg és a területi szervezet honlapján, annak hiányában a MOK honlapján kihirdeti és a hitelesített választási jegyzőkönyv országos küldöttekre vonatkozó részét az országos hivatal számára két munkanapon belül eljuttatja.

5.5    A választásokkal járó költségeket — a pénzügyi tervben erre a célra meghatározott keret terhére — az illetékes területi szervezet viseli.

 

6. A megválasztott

6.1  területi küldött:

1. a területi szervezet valamennyi testületének tisztségeire és testületi tagi tisztjére írásban megfelelő számú jelöltet állíthat;
2. a küldöttgyűlésen az érvényes jelöltek közül titkosan választhat az Alapszabály által meghatározott tisztségekre;

6.2    országos küldött:

1. az országos szervezet valamennyi testületének tisztségeire és testületi tagi tisztjére írásban megfelelő számú jelöltet állíthat;
2. az OKGY-n az érvényes jelöltek közül titkosan választhat az Alapszabály és az Ekt. által meghatározott tisztségekre.

6.3    Területi, országos küldött vagy választókerületi elnök mandátumának bármely okból történő megszűnésekor vagy visszahívásakor az Ekt vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerint kell eljárni azzal, ha a jelen Alapszabály szerint pótválasztást nem kell tartani, pótküldöttként az a jelölt kapja meg a hátralévő ciklus idejére a szabaddá vált mandátumot, aki az eredeti választási eredménylista következő helyén áll.

6.4    Szavazategyenlőség esetén az illetékes területi szervezet elnöksége sorsolással dönt, egyben határozatot hoz a mandátum odaítélésről.

 

7. Területi és országos tisztségviselők, ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai jelölése és választása

7.1    A területi és országos tisztségviselők     , ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai választása a választásra jogosult tagok egyidejű személyes jelenlétével megvalósuló gyűlésen (a továbbiakban: választói gyűlés) vagy távválasztás útján történhet.

7.2    A választói gyűlés formájában történő választás területi választói küldöttgyűlés vagy országos választói küldöttközgyűlés keretében történik.

7.3    A területi szervezet tisztségviselői és bizottsági tagjai, illetve az országos testületek tisztségviselőinek és tagjainak jelöléséhez és megválasztásához fűződő jogaikat a megválasztott küldöttek a területi szervezet, illetve az országos szervezet elnökségének közreműködésével érvényesíthetik az alábbiak szerint:

1. a) az előkészítés, a jelöltlista összeállítása és lezárása, a választói gyűlés összehívása, az ülésvezetés biztosítása a területi szervezet, illetve az országos szervezet elnökségének feladata, amikor is minden küldött számára biztosítani kell, hogy élhessen a területi szervezet, illetve az országos szervezet testületeiben betölthető tisztségekre és testületi tagsági helyekre való jelölési jogával;
2. b) a jelöltlistákra azok vehetők fel, akik az adott tisztség és testületi tagsági hely vonatkozásában írásos jelöléssel és a jelölt által aláírt elfogadó nyilatkozattal rendelkeznek, valamint nem áll fenn velük kizáró ok;
3. c) a jelöltlistákat a választás előtt 1 héttel le kell zárni és közzé kell tenni országos választás esetén a MOK honlapján, területi választás esetén a területi szervezet honlapján, annak hiányában a MOK honlapján;
4. d) a lezárt jelöltlisták alapján kell elkészíteni a szavazólapokat;
5. e) a választói gyűlés helyszínéről és időpontjáról a választást megelőzően legalább 15 nappal megelőzően értesíteni kell a küldötteket;
6. f) a területi választás levezető elnökét a területi, az országos választás levezető elnökét az országos elnök javaslata alapján a küldöttek választják meg;
7. g) a választói gyűlés három vagy öt tagú szavazatszámláló, három tagú mandátumvizsgáló bizottságot és két jegyzőkönyv hitelesítőt választ nyílt, egyszerű többségi szavazással;
8. h) a tisztségekre és testületi tagsági helyekre a választás titkosan, a jelöltlistára került személyekre leadott szavazatokkal történik, minden küldött legfeljebb annyi szavazatot adhat le, amennyi az adott tisztségre és testületi tagsági helyre megválaszthatók száma, a szavazás ellenőrzött gépi szavazással is történhet;
9. i) a választás érvényességére az Ekt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni;
10. j) az Ekt.-ban meghatározott esetekben, a kamara folyamatos működése biztosítása érdekében országos tisztségviselő és országos ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, valamint a területi szervezet elnöksége esetén a MOK elnöksége, a területi szerv tisztségviselője és területi ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében területi szervezet elnöksége jogosult ügyvivőt kijelölni az Ekt rendelkezései alapján;
11. k) megválasztottnak az(oka)t a jelölte(ke)t kell tekinteni, aki(k) a legtöbb szavazatot kapta (kapták). Szavazategyenlőség esetén a tisztségről a választói gyűlés dönt, kizárólag az érintett jelöltekre történő újbóli szavazás útján. Ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyv-vezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők jelenlétében lebonyolított sorsolással dönt;
12. l) a választás végleges eredményét országos választás esetén a MOK honlapján, területi választás esetén a területi szervezet honlapján, annak hiányában a MOK honlapján kell kihirdetni. A területi szervezet a választási jegyzőkönyv egy hitelesített példányát az Országos Hivatalnak is megküldi;
13. m) a választások eredményéről 30 nappal a területi és országos tisztségviselők, ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai választását követően felülvizsgálat nem kezdeményezhető.

 

8. A visszahívás különös szabályai

8.1    Visszahívás tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja ellen írásban — a kezdeményezést indokolva —az Ekt. vonatkozó rendelkezései alapján kezdeményezhető.

8.2    A visszahívással egyidejűleg a visszahívást kezdeményezőnek javaslatot kell tennie az új tisztségviselő, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának személyére, és be kell szereznie annak jelölést elfogadó nyilatkozatát is.

8.3    A visszahívási kezdeményezést a visszahívni kívánt tisztségviselőnek, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a rendelkezésére kell bocsátani, aki írásban reagálhat a visszahívási kezdeményezésre; a visszahívási kezdeményezést és az arra történő reagálást a döntésre jogosult testület tagjainak a testület ülésére szóló meghívóval egyidejűleg kell megküldeni.

8.4    A visszahívás elbírálására döntésre jogosult testület ülésén ismertetni kell a visszahívási kezdeményezést és az arra történt reagálást; a döntésre jogosult testület szükség esetén lehetőséget adhat szóbeli kiegészítésre, illetve kérdést tehet fel a visszahívni kívánt tisztségviselőnek, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának, melyet követően a testület vita nélkül dönt.

8.5    A visszahívás eredményességi szabályai azonosak a megválasztás eredményességi szabályaival.

8.6    A visszahívott tisztségviselő helyére jelölt/ek számára az illetékes testület köteles biztosítani a bemutatkozás és a programadás lehetőségét a testület által előzetesen meghatározott időkeretben;

8.7    Amennyiben egy visszahívási kezdeményezés eredménytelen, akkor 1 éven belül ugyanarra a tisztségviselőre, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjára visszahívás ugyanazon okból nem kezdeményezhető.

 

9. Pótválasztás

9.1    Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása a választási ciklus lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja a ciklusidőből hátralévő időtartamra az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

9.2    Amennyiben a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

9.3    A pótválasztásra vonatkozó 30 napos határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv határozatképesen nem hívható össze, és a mandátum nem visszahívással szűnt meg. Ez esetben a pótválasztást a választásra jogosult szerv következő ülésén kell megtartani.

9.4    A pótválasztást a területi vagy országos szervezet valamennyi be nem töltött mandátuma tekintetében meg kell tartani.

 

1. Fejezet

Az elektronikus eszköz útján történő ülésezés, valamint az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal szabályai

 

1. Elektronikus eszköz útján történő ülésezés

1.1    Az Országos Küldöttközgyűlés, Országos Elnökség és a TESZT ülését az elnök vagy az adott szerv vezetője írásban hívja össze postai vagy elektronikus úton jelen fejezet rendelkezései szerint.

1.2    A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét és napirendjét, a vonatkozó mellékletek felsorolását, valamint a megismételt eljérésra vonatkozó szabályokat. A meghívó mellékletét képezik az egyes napirendi pontokra vonatkozó határozati javaslatok, kapcsolódó beszámolók, előterjesztések.

1.3    Ülés tartására elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz (a továbbiakban: elektronikus eszköz) igénybevételével (a továbbiakban: online ülés) is sor kerülhet.

1.4    Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott online ülés esetén biztosítani kell:

1. a szavazati és tanácskozási jogú tagok (együttesen: tagok) részvételét, bekapcsolódási lehetőségét,
2. a tagok a napirendet, az egyes napirendi pontokra vonatkozó – az érdemi vitát lehetővé tevő – kellően részletes tájékoztatást, lehetőleg a határozati javaslatokat is, Országos Küldöttközgyűlés esetén az ülést megelőzően 15 munkanappal, egyéb esetben 5 munkanappal korábban megkapják,
3. a jelenlévők személyének azonosíthatóságát, köztük a valós idejű kommunikációt,
4. a határozatképességre vonatkozó szabályok betartását,
5. a határozathozatalra vonatkozó szabályok betartását, a szavazások ellenőrizhetőségét,
6. az ülés dokumentálását írásbeli jegyzőkönyv felvételével, kép/hanganyag mentésével.

1.5    Online ülés tartására alkalmas bármely elektronikus hírközlő eszköz, amely biztosítja az itt meghatározott feltételeket.

1.6    Az ülések oly módon is lebonyolíthatóak, hogy a tagok egy része személyes jelenlét útján, más része pedig online ülés útján vesz részt az ülésen (a továbbiakban: vegyes ülés mód).

1.7    Az ülésesek megtartási módját és formáját (személyes jelenlét vagy online ülés vagy vegyes ülés mód) az Alapszabály alapján az összehívásra jogosult határozza meg, az ülés meghívójában. azzal, hogy az Országos Küldöttközgyűlés esetén vegyes ülés tartására nem kerülhet sor.

 

2. Írásbeli egyeztetés és döntéshozatal

2.1    Az Országos Küldöttközgyűlés és az Országos Elnökség      írásbeli egyeztetés és döntéshozatalra, a TESZT írásbeli egyeztetés lefolytatására jogosult, melyet elektronikus levelezésben (a továbbiakban: e-mailben) vagy az adatbiztonságot lehetővé tevő felhő alkalmazás segítségével folytat le.

2.2    Az érintett kamarai szerv tagja köteles érvényes és működőe-mail címmel rendelkezni és annak esetleges változásait a tagnyilvántartásnak bejelenteni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal során a tagnyilvántartási rendszerben rögzített e-mail címet kell használni.

2.3    Írásbeli egyeztetést és döntéshozatalt, amennyiben arra az Országos Küldöttközgyűlés esetén kerül sor, az Országos Elnökség, a kamara elnöke;az Országos Elnökség esetén a kamara elnöke vagy az általa kijelölt személy; TESZT esetében a kamara elnöke vagy az általa kijelölt személy kezdeményezhet, testület esetén határozatával a testület tagjainak 20 %-a kezdeményezheti.

2.5    A megtárgyalandó ügy tényállását, az ahhoz kapcsolódó mellékleteket, az üggyel kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, valamennyi szükséges dokumentumot az írásbeli egyeztetést kezdeményező e-mail útján megküldi a tagoknak vagy feltölti a felhő alkalmazásba.

2.6    Az írásbeli egyeztetés során a tagok a tárgyalandó üggyel kapcsolatosan kifejthetik álláspontjukat, véleményüket, észrevételeket és egymáshoz kérdéseket intézhetnek.

2.7    Az írásbeli egyeztetésre az azt kezdeményező levél elküldésétől számítva 8 (nyolc) nap áll rendelkezésre, mely határidőn belül az előterjesztő egyedi és/vagy összesítő válaszokat ad. Ezen időszakot a kezdeményező indokolt esetben – szükséges és elégséges mértékben – lerövidítheti.

2.8    Különösen indokolt esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan vagy késedelme elháríthatatlan kárral járna, az írásbeli egyeztetés mellőzhető. Az egyeztetés mellőzését az egyeztetésről és annak mellőzéséről döntő szerv indokolni köteles.

2.9    Írásbeli döntéshozatalra, írásbeli egyeztetést követően – kivéve az előző pontban szabályozott esetet – kerülhet sor.

2.10  Az arra jogosult személy az írásbeli döntéshozatalt a nyilvántartásban szereplő elektronikus levelezési címre megküldött e-maillel kezdeményezi, mely e-mail levél tartalmazza:

1. a határozati javaslat szövegét és sorszámát/azonosítóját;
2. a szavazat leadására nyitva álló jogvesztő határidő kezdő és befejező időpontját;
3. a szavazásra rendelkezésre álló jogvesztő határidő mulasztásának következményeit;
4. azt az e-mail címet, melyre a szavazat visszaküldhető.

2.11  A felhő alkalmazás használatával hozott döntésekre a jelen rendelkezés szabályai az alkalmazás által megkövetelt eltérésekkel alkalmazandók.

2.12  A szavazat leadására nyitva álló jogvesztő határidő kezdő időpontját az írásbeli döntéshozatalt kezdeményező e-mail kiküldésétől, vagy felhő alkalmazás használata esetén az alkalmazás aktiválásnak, elérhetőségének időpontjától kell számolni.

2.13  A szavazat leadására nyitva álló jogvesztő határidő – a kezdő időpont napját nem számolva – 8 (nyolc) nap.

2.14  A szavazat leadására nyitva álló jogvesztő határidő elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a tag a szavazásban nem vett részt, őt a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

2.15  A szavazat e-mailben való leadása esetén a szavazatok leadására kijelölt e-mail címről a feladó részére válaszüzenetet kell küldeni az e-mail megérkezéséről.

2.16  A határozatképességi és az adott kérdésre vonatkozó határozathozatali arány (pl.: egyszerű vagy minősített többség) szabályokat megfelelően alkalmazni kell az írásbeli döntéshozatal során is.

2.17  A szavazat leadására nyitva álló jogvesztő határidő lejártát követő 5 (öt) napon belül az elnök megállapítja a szavazás eredményét és azt közli a szavazásra jogosultakkal, valamint az általános szabályok szerint intézkedik a határozat közzététele, illetve címzettekkel való közlése iránt.

2.18  Írásbeli döntéshozatal során a döntés meghozatalának a napja a szavazat leadására nyitva álló jogvesztő határidő utolsó napja.

2.19  Döntéshozatalra sor kerülhet internetes elektronikus szavazási felület alkalmazásával is. Jelen pont szerinti internetes elektronikus szavazási felületnek biztosítania kell:

1. a konkrét, szövegszerű határozati javaslatot valamennyi szavazásra jogosult megismerhesse;
2. szavazásra jogosult egyértelmű azonosítását;
3. valamennyi szavazásra jogosult leadhassa a szavazatát;
4. csak a szavazásra jogosult adhasson le szavazatot;
5. egy szavazásra jogosult csak egy szavazatot adhasson le;
6. a szavazásra jogosult a szavazata leadásáról visszaigazoló e-mailt kapjon, valamint utólag meg lehessen állapítani, hogy mely döntés tervezetére ki és milyen szavazatot adott le.

2.20   A területi szervezetek, testületek ülései személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatóak, ha az ülésen részt vevők azonosítása, és közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítható (a továbbiakban: online ülés), továbbá a területi szervezetek, testületek döntéseiket írásbeli döntéshozatal útján is meghozhatják. A területi szervezet, testület a saját ügyrendjében határozza meg a személyes részvétel – teljes vagy részleges – mellőzésével, elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott online ülés és írásbeli döntéshozatal részletszabályait.

 

3. A kamarai szervek, testületek határozatképességére és határozatképtelenség esetén követendő eljárásra vonatkozó szabályok

3.1  A kamarai szervek, testületek határozatképesek, ha azok ülésén a szavazati joggal rendelkezők több mint 50%-a jelen van.

3.2  Határozatképtelenség esetére a megismételt ülés változatlan napirenddel az eredetivel azonos napra összehívható, amit az eredeti meghívónak tartalmaznia kell.

3.3  A megismételt ülésen a határozatképességhez a szavazati joggal rendelkezők több mint 33 %-ának jelen kell lennie.

3.4  Amennyiben a határozatképes ülésen a megjelent szavazásra jogosultak száma a fenti 3.1 pontban meghatározott létszám alá csökken, úgy az ülés a megismételt ülés szabályai szerint folytatható, amíg a létszám a fenti 3.3 pontban meghatározott létszám alá nem csökken, amennyiben a meghívó tartalmazta az azonos napra történő megismételt ülés megtartásának lehetőségét. A megismételt ülésen a határozathozatalra vonatkozó törvényi és alapszabályi előírások változatlanul irányadók.

3.5  Amennyiben a meghívó nem tartalmaz értesítést az aznapi megismételt összehívásról, a megismételt ülést a határozatképtelen ülést követő 8 napon túli és 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

3.6  Az így megismételten összehívott ülés — változatlan napirenddel — határozatképes, ha azon a testületi tagok, illetve küldöttek több mint 33%-a jelen van.

 

4. A kamarai gyűléseken a jegyzőkönyvvezetés szabályai

4.1  Az Országos Küldöttközgyűlésen hang és mozgóképfelvétel készül, melynek alapján - jegyzőkönyvet kell készíteni, amely szó szerint tartalmazza az előterjesztéseket, döntéseket, határozatokat és a szavazati arányt, továbbá tartalmazza a hozzászólások és a megjegyzések tartalmi összefoglalását.

4.2    A területi szervezetek küldöttgyűlésein legalább összefoglaló, a határozatokat szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni;

4.3    A választói gyűlésen készült jegyzőkönyvek tartalmának meg kell felelnie az Ekt. vonatkozó előírásainak.

4.4    Az írásban készült jegyzőkönyveket a levezető elnök és legalább két hitelesítő írja alá.

 

1. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

 

1. A MOK folyamatos működése érdekében az újra nem választott tisztségviselőknek segíteniük kell utódjaik munkáját.
2. Kamarai feladatok ellátása során felmerült igazolt költségek megtérítésére az a szervezet köteles, amelynek feladatkörében eljártak.
3. Kamarai tisztségviselő a szakmai kamarai szervezetben más tisztséget - a küldötti mandátum kivételével - nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, továbbá az országos hivatal foglalkoztatottja vagy hivatalvezető, valamint területi szervezetnek az alapszabály szerinti ügyviteli szervezete vezetője vagy foglalkoztatottja nem lehet az Ekt. vonatkozó rendelkezései figyelembevételével.

3.1    országos tisztségviselők: az Országos Elnökség szavazati joggal rendelkező tagjai, vagyis az elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok, az Országos Felügyelőbizottság elnöke, az Etikai Kollégium elnöke, alelnökei, valamint a jelen Alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság elnöke és alelnöke;

3.2    területi szervezetek tisztségviselői: a területi szervezet elnöke, alelnökei, titkárai, a felügyelőbizottság elnöke.

3.3    Az Ektv. vonatkozó rendelkezései szerint ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjai: az Országos Felügyelőbizottság, valamint az Alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, továbbá az Etikai Kollégium nem tisztségviselő tagjai, a területi szervezetnél működő felügyelőbizottság nem tisztségviselő tagjai.

4. Az Ekt-ban megállapítottakon túl összeférhetetlen a kamarai tisztséggel az olyan Kamarai munkaviszony, amely saját magára nézve keletkeztet munkáltatói, illetve döntési jogot.
5. A MOK működésének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait a szervezeti és működési szabályok, ügyrendi és egyéb szabályzatok tartalmazzák, összhangban az Alapszabállyal.
6. Jogerős etikai büntetés hatálya alatt — az Ekt. vonatkozó rendelkezései szerinti mentesülésig — az illető kamarai tag kamarai tisztségviselőnek vagy ügyintéző szerv tagjának nem jelölhető.
7. A kamarai ülések a tagok számára nyilvánosak azzal, hogy indokolt esetben bármely kamarai szerv jogosult zárt ülést elrendelni.
8. MOK hivatalos dokumentumának kizárólag a TESZ irodák, illetve az országos hivatal irattáraiban, az iratkezelési szabályok szerint nyilvántartott nyomtatott irat, illetve elektronikus adathordozón tárolt leirat tekinthető.
9. Az országos ügyintéző szervek és a TESZT határozatait a határozatok tárában kell tárolni, melyeket a főtitkár ellenjegyez. A főtitkár tartós akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt egyik titkár végzi az ellenjegyzést.
10. Kamarai szavazásokon a szavazatszámlálás elektronikus, vagy bármilyen egyéb ellenőrizhető módszerrel történhet.
11. A kamarából kilépett tag a kilépési ideje utáni előzetesen befizetett tagdíja arányos része visszatérítésére jogosult. Az elhalálozott tag előzetesen befizetett tagdíja elhalálozása napjától számított arányos részét vissza kell téríteni a hozzátartozóknak.
12. A területi szervezet elnöksége indokolt határozattal jogosult megszüntetni annak a tagnak a tagsági viszonyát, akinek hat hónapot meghaladó tagdíjhátraléka halmozódott fel. Azt a tagot, akinek hat hónapot meghaladó tagdíjhátraléka keletkezett, a területi szervezet — a tagdíjnyilvántartó jelzése alapján — írásban felszólítja a hátralék és a Tagdíjszabályzatban meghatározott mértékű pótdíj harminc napon belüli megfizetésére. A tagsági viszony megszüntetése kizárólag a határidő eredménytelen elteltét követően lehetséges.
13. Amennyiben a MOK tisztségviselője a választott tisztségével kapcsolatos teendőit munkaviszony keretében látja el, munkáltatója a tisztsége szerint illetékes szervezet elnöksége.
14. Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok és az egyéb kamarai szabályzatok rendelkezései az irányadók.
15. Az Alapszabály elválaszthatatlan részét képezi annak 1. sz. melléklete.
16. Jelen Alapszabály 2025. május 24-én megtartott OKGY határozata alapján az elfogadása napjával lép hatályba azzal, hogy
17. a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatot, valamint a Választási Eljárási Szabályzatot 2025. december 15. napjáig az OKGY-nak el kell fogadnia, majd azok elfogadását követően a szabályzatokkal összehangolt Alapszabályt 2026. május 31. napjáig kell az OKGY-nak elfogadnia;
18. a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat elfogadásával egyidejűleg a Tagdíjszabályzat hatályát veszti.
19. Felhatalmazást kap a MOK Elnöke, hogy a változásokkal egységes szerkezetbe kodifikált Alapszabályt annak elfogadásától számított 15 napon belül a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter részére felterjessze.

k.m.f.

Dr. Álmos Péter Zoltán elnök